MM nagyon ráér a gép előtt ücsörögni, de legalább megint hozott vicces képeket, nah meg változtatott az állapotán xP De először a képek alatti kommentárok: 1. Az Adam Lough(The Carter)-fal való filmezés után.Inspiráló munka a The Splatter Sisters című filmjéhez. 2. Ez messze a legjobb dokumentáció amit készíteni tudtam a relytéjes meztelen seggű csövesről. Aki ugyanebben a pozícióban aludt el miközben ette az én...
Mayra Dias Gomez sao pauloi ripoerter a Golden Gods Awards-on kérdezgette Mansont és a Phantasmagoria tényleg idén fog megjelenni! Manson azt nyilatkozta hogy egy "új" horror műfaj megalapításán dolgozik. A riporter azt írta hogy hamarosan további hírek várhatóak a filmmel kapcsolatosan.
Tegnap Marilyn feltöltött egy új festményt myspace-re ami Damien Echols-t ábrázolja, akiről már a Golden Gods Awardson is beszélt.Szerintem a jövő heti kiállításon ez is látható lesz majd és remélem ott lesz MM is :) Ezzel együtt állapotot is változtatott ami a következő:
Állapot: "Megfogom változtatni a világot, de nem fogom lecserélni az alsógatyámat." Hangulat: kemény
Csak ma délután sikerült feltennem a dizit mert a készítése közben elfogyott az ihlet. Nem akartam még élénkebb rózaszínt sehol sem, egyrészt mert utálom, másrészt pedig nem éppen MM színe szerintem x). Hamarosan jövök frissekkel is, addig kitartás :P
Végre sikerült lefordítanom Manson beszédét a Golden Gods Awards-ról. Az eleje lemaradt mert az eredeti szöveg is a lenti videóból volt és ott is hiányzik. Egyébként lehet még ma, de legkésőbb holnap érkezik az új dizi.
"...egy komoly helyzetről szeretnék beszélni. Minden dologban amit tettem, nyilvánvalóan bármelyikünk, különösen én Damian Echols lehettem volna, de ő most az arkansasi siralomházban van egy bűntettért amit nem követett el. Leginkább azért mert úgy öltözött mint mi, olyan zenét hallgatott mint mi, és úgy viselkedett mint mi. És azthiszem úgy érzett mint mi mindannyian most, amit mindig is érzünk és ez valamiféle kimaradás, tudjátok hogy én mindig nagy támogatója voltam az ügynek. De régebben azt választottam hogy nem bonyolódom bele a dolgokba mert azt gondoltam hogy rontok a helyzeten, de most úgy érzem ez egy fontos idő hogy felálljunk és a részesei legyünk a problémának. Ez a személy akit kikülönítettek egy kis városkába Arkansasba a barátaival, Jason Baldwin-nal és Jessie Misskelly-vel együtt és alárendelve a Salemi Boszorkány 3-masnak amiről mindenki beszélt. Az üldözésük eredménye az lett hogy halálra ítélték mindenféle bizonyíték bizonyíték vagy büntetőeljárás nélkül, csak azért ahogy kinéz, ahogy mi kinézünk, ahogy mindannyian érzünk. Szóval 16 éven keresztül, ezek a srácok akik akkor tinédzserek voltak a tárgyalás idején, ahol olyan dolgokon mentek keresztül egy perc alatt amit el se tudnánk képzelni. Tudjátok, felhagytak a szokásos
életükkel és bűnözők kezdtek lenni amikor éppen nem. Ez mind idáig fajult, alap hogy az emberek mindig az olyanokat büntetik mint mi, én, és nem fogom magamat Damian Echols-hoz hasonlítani. Habár azt kivánom hogy bárcsak olyan erőm mint amilyen ennek a srácnak volt, mert elment a tárgyalásra és börtönbe került csak azért ahogy kinézett és a dolgokért amikre gondolt, és ez nagyon hasonlít ahhoz amiben mi mindannyian mint egy zenei közösség hiszünk és amire szükségünk van hogy végre a hátuk mögé kerüljünk. Szóval azért álltam ki ide ma hogy a West Memphis 3-mas mögé álljunk és erősítsük őket. És minden erről szól amit mondtam, erősítsük meg ezt a szart."
MM csütörtökön részt vett a 2. Golden Gods Awards-on, ahol először a vörösszőnyegen bohóckodott Alice Cooper-rel, majd a show-n beszédet mondott a színpadon.Ezt írta az Examiner.com, a teljes szöveg hamarosan!!!!!
"Meglepetés: Marilyn Manson elfoglalta a színpadot hogy beszéljen a Revolver jótékonyságáról, "Szabadítsátok ki a memphisi 3-mat" címmel(ez egy gyilkossági ügy, három tinédszer megölt három kisgyereket by szerk.). Megengedi a közönségnek hogy azt higgye valami "komoly" dologról akar beszélni, ellentétben szokásos humorával és hozzátette: "Bárcsak olyan erőm lenne mint Damien Echols-nak. Erősítenem kéne"."
Itt vannak a képek az eseményről, megkell jegyeznem Manson nagyon jól néz ki, szerintem jó formában van és hát a vidi...sajnos csak az elején látni, de no comment xD
Csodák-csodájára sikerült ma délután befejeznem az interjú második felét. Nagy élmény volt, imádom Manson nyilatkozatait. Még ha nem is olvassátok végig, az Angelina Jolie-sat tényleg érdemes, annyira aranyosan válaszol *.* :P
PB: Amikor utóljára jártál Mexikóban, a Monterrey emberei imádkoztak hogy ne kerüljön sor a műsorodra. Nem bosszant hogy vannak olyanok akik bizalmatlanok a festményeiddel szemben mert nem szeretik a zenédet? MM: Nem nagyon...ez egy kicsit megrémiszt. Emlékszem a Monterrey-re, menjen a...(finoman felnevet). A történelemben a legbrilliánsabb művészek is
hasonlóan szenvedtek, néha elpusztították a műveiket, de a jelentőségük sokkal messzebre jutott. Az emberek furcsa módon fejezik ki a gyűlöletüket.
Szeretünk vagy gyűlölünk valamit, de nem vagyok meglepve hogy az emberek lenyelik ezt az értelmetlenséget ami ki is terjed az amerikai kultúrában. Nem hiszem hogy a képeim teljesen politikaiak, vagy vallásosak, a zenémben sem, szóval nem érzek haragot irántuk. A festményeim nem éppen azok amiket az emberek vártak tőlem.
PB: Minden egyes albumod különböző koncepciót és esztétikát tartalmaz, a Portrait of an American Family-től, az Antichrist Superstar-on át a The High End of Low-ig. A festészeted is hasonló periódusokon megy keresztül? MM: Azt hiszem igen, a kezdeti képeim eléggé különböznek azoktól amiket pl. ezen a héten csináltam. Eleinte alig festettem meg a szemeket és most már nagyon fontossá váltak. Megváltoztatta a színek érzékelését. Az hogy nem látszottak a szemek, ahogy a régebbi munkáimban megjelentek, talán valamiféle személyes kivetítés. Mostmár sokkal nyíltabb próbálok lenni, a szövegírásban és a festésben is. Többé nem félek attól hogy önmagam legyek, valami történt a kezdetekkor és ezért megpróbáltam bonyolultabb mondatokat és komplikált metaforákat használni. Most is a stúdióban vagyok, egy új lemezen dolgozom mert egy nagyon inspiráló perióduson megyek keresztül. Múlthéten 7 napon keresztül dolgoztam egy huzamban festményeken és amikor kész voltam, elégedett voltam velük. Ugyanez van a zenével is, nem csak egy dalon dolgozom egy nap. Szóval a munka számomra az, amikor kifogyok a festészetből és akkor visszatérek a zenéhez és fordítva. Azthiszem az agyam csak egy dologra tud koncentrálni.
PB: Újságíróként kezdted a karriered, sok figyelmet fordítasz azokra a kritikákra amelyeket művészként írnak rólad? MM: Szeretem meghallgatni az embereket. A mai világ mindannyiunknak megengedi hogy kritikusak legyünk és az internet ebből a szempontból nagy változás. Továbbá lehetővé teszi az előadók legyűrését és gyarapítását.
Általában megmutatom az embereknek a képeimet mert értékelem a véleményüket. Ezt jobban szeretem mint összeszámolni hány jó és rossz vélemény gyűlt össze. Nem olyan vagyok aki azt mondja hogy nem törödik az emberek gondolataival, mert az hazugság lenne. Nem élek aszerint amit az emberek gondolnak, de meghallgatom a véleményüket, mert ez az egyetlen mód művészként hogy megtudjam hogy az alkotásaim mennyire befolyásolják őket. De igen, jobban adok azoknak az embereknek a véleményére akiket ismerek mint az idegenekére. Nem mondhatom hogy zenészkén és festőként ugyanazokat a kritikákat kapom mert nyilvánvalóan nem.
A Hell etc. kiállítás keretein belül, melyet Mexikóban is láthat majd a közönség, Manson interjút adott az ottani Playboy MX magazinnak. Elég hosszú, szóval két részletben fogom feltenni...
Szeretek éjjel festeni amikor a világ alszik. Aztán a rémálmok kihajtanak az ujjaimból és színes szellemekké válnak melyek életre kelnek a vásznon. Marilyn Manson bevallotta hogy még soha nem festett élő modellt, bár Angelina Jolie felajánlotta. Manson nagyon izgatott, befejezte szerződését
az Interscope Records-szal és most már saját sorsának ura. Manson két film forgatására készül amelyek filmkészítői debütálásának bevezetői lesznek, a film címe Phantasmagoria: The Visions of Lewis Carroll. Annak ellenére hogy
nem kíváncsi Tim Burton filmjére Carroll mesterművéről.
Playboy: Azt hallottam hogy amikor először mutattad be a festményeidet, egy kis félénkséget éreztél. Nem hiszem el hogy Marilyn Manson, ugyanaz
a személy aki Bibliákat tép szét és nőkkel közösül a színpadon, lehet félénk. Manson: Határozottan félénk vagyok. Az emberek azt hiszik hogy a művészek extrovertáltak és szeretjük megmutatni a gondolatainkat és az érzéseinket
egy csomó idegennek, de ez nem minden esetben igaz. Számomra nem volt nehéz kiállni a tömeg elé és énekelni, de amikor a festészetre kerül a sor,
hogy megmutassam a mélyebb érzéseimet, változnak a dolgok. Talán ez nem feltétlenül félénkség, de hasonló.
PB:Azt mondják Rembrant éhezett, habár kincseket halmozott fel az otthonában, és Van Gogh levágta a fülét szerelme jeléül. Neked milyen szertartásaid vannak alkotáskor? MM: Amikor egyedül akarok lenni és nem tudok dalszövegeket írni, akkor festek. Többnyire az éjszaka közepén, amikor mindenki csendben van és kapcsolatba tudok lépni önmagammal. A folyamat más, mert mikor dalokat írok, tudom hogy több mint egy ember fogja hallani, de a festményeim esetében, figyelembe véve hogy a legtöbbjük általam érdekesnek talált emberek portréja, egyetlen személlyel próbálok kapcsolatba lépni aki nézi a képet. Általában fotókat festek le, soha nem ültem le és kíséreltem meg
lefesteni egy személyt aki ott ül velem. Soha nem akartam saját galériát vagy hogy eladjam a festményeimet, mert azt gondoltam hogy ez valakinek olyan érdekes lehet mint a személyes kifejezések. Az első festményem egy ajándék volt annak az embernek akiről készítettem. Az első alkalommal amikor valaki megvette a képeimet, egy másik művész mellesleg, azt mondta: "Héj, te egy festő vagy, többet kell érte kérned."
PB: Heavy metal zene megy a háttérben miközben festesz? MM: Nem, jobban szeretem a csendet mert nem szeretem ha elterelik a figyelmemet. Mindent kikapcsolok amiben kedvemet lelem és élvezem a meghittséget amely az üres vászonban ölt formát és csak egy ecsettel ostromolhatom meg, majd várom hogy lássam mi történik. Az egyik ok amiért szeretek az éjszaka közepén dolgozni az az, hogy a legtöbb ember ilyenkor abbahagyja a gondolkozást és az én agyam így sokkal tisztábban tud gondolkodni. A festés egyfajta mentális gyakorlat számomra.